Egy kerület, melyet nagyrészt népszerű kirándulóhelyek alkotnak, itt fut a Gyermekvasút és a Libegő, legmagasabb pontján pedig az Erzsébt-kilátó díszeleg. Ez a Hegyvidék, azaz Budapest XII. kerülete. Akárcsak több budai kerület esetében, már az őskorból származnak emlékek arról, hogy itt emberek éltek. Később a szkíták és kelták, majd a rómaiak lakták a területet, mely ma dombok és völgyek vidéke, és része a Budai Tájvédelmi Körzetnek.
Már a XVIII. században megkezdődött a parcellázás a jelenkori Hegyvidéken. A legfontosabb vízforrás, az Ördög-árok egészen 1920-ig jelentette a budai vár vízszolgáltatását. Messze földön híres budai borok származtak erről a vidékről, egészen a XIX. századi filoxérajárványig, de a század végén épült Fogaskerekű vasút segítségével a Hegyvidék bekapcsolódott a város vérkeringésébe.

Turistaparadicsom Hegyvidéken

A vasutat nem csak személy-, hanem teherszállításra is használták ebben az időben, így kiépülhetett a terület egy része, és a kirándulók is nagy számban látogathatták a hangulatos budai hegyvidéket. Korábban a borászatokhoz nyitott vendéglők már a kikapcsolódni vágyó turistákat szolgálhatták ki. A lehetőségek folyamatosan bővültek, szállodák, golf- és sípálya, sportlétesítmények épültek a XX. század elejére.
Kissé visszavetette a kerületet a II. világháború, de ezután indult az Úttörővasút, mely ma már a Gyermekvasút nevet viseli, illetve a Libegő, mely a Zugligetet köti össze a János-heggyel. A turisták által kedvelt keskeny nyomtávú kisvasút végső pályája 1950-re készült el. Az itt szolgálatot teljesítő, a tanulmányaik során kitűnő 10-14 éves gyerekek látták el az irányítás nagy részét. A Libegő 1970-ben készült el, ez volt az első magyar drótkötélpálya. Bár nehezen kivitelezhető építkezésről volt szó, rendkívüli népszerűsége folytán hamar megtérítette a befektetést. Míg az érdeklődő végighalad az egy kilométernél valamivel hosszabb pályán, páratlan kilátásban lesz része.

Művelődés a 12. kerületben

A kerület pezsgő szellemi élete a XIX. századra nyúlik vissza, mikor Jókai Mór itt vásárolt házat. Őt több művész követte, így a Városmajorban szinte művésztelep alakult ki. Emellett a kerületben található az egykori Magyar Optikai Művek után MOM néven ismert művelődési központ.