Budapest délnyugati csücskében valaha római katonai tábor állt, a honfoglalás után pedig Töhötöm vezér téli szállása volt. A vezér Tétény névalakja után kapta a Tétény nevet az itt fekvő település, melynek virágkora a XV. századra tehető. A mai kerület másik két része Budafok és Budatétény, melyek 1950-ben egyesültek, így létrejött a XXII. kerület.

Korai szőlőművelés Budafokon

Nem sok maradt Tétényből a török uralmat követően, új földesura német és magyar jobbágyokkal népesítette be a települést. Budafok Savoyai-szőlőbirtok volt majd a területén XVIII. század derekán főként német szőlősgazdák megalapították Promontor községet. Nagytétény és Kistétény a század második felében különvált. Az 1886-os filoxérajárványig virágzott a szőlőművelés és a borászat a térségben. Ekkor lett Promontor új neve Budafok.

Ipari fejlődés a XXII. kerületben

A XIX. században folyamatosan fejlődtek a vidék települései, megépült két új vasútvonal, megindult az iparosodás, többek között a Törley pezsgőgyár is itt létesült. A század végére a HÉV összekötötte a várost Budafokkal és Nagytéténnyel is. Új községrész alakult ki: a Nagytétényhez tartozó, de mellette felépült Baross Gábor-telep. Budafok 1926-ban megkapta a városi címet, és a hagyományokat folytatva élen járt a budai borászat fejlődésében.
A múlt század és napjaink
Az itt élő német lakosság nagyobb részét a II. világháborút követően Németországba telepítették, így már döntő többségben magyar népesség élt itt. Miután a fővároshoz csatolták új lakótelepek épültek a kerületben, de inkább kertvárosi jellegű kerület. Számos villa és kastély épült erre, a pincészetek látogatása pedig a borkedvelők körében népszerű.
A városrészhez tartozik az 1993-ban, a Tétényi-fennsíkon nyílt Szoborpark, más néven Memento park. A területén a ’90-es években Budapest közterületeiről eltávolított szocialista szobrok és emlékművek állnak. Szintén a kerülethez tartozik a Háros-sziget, mely természetvédelmi terület.

Hasonló bejegyzések