A szakítás soha sem egyszerű, néha még akkor sem, ha viszonylag friss kapcsolatról van szó, akkor pedig pláne nem, ha hosszú éveket töltöttünk együtt. Még akkor is megviselhet minket a szakítás, ha nincsenek már érzelmeink a partnerünk iránt, akkor viszont különösen megterhelő, ha vannak még érzelmek, de ezt a döntést meg kellett hozunk a saját, és persze a partnerünk érdekében.
Ilyenkor törekedni kell arra, hogy a lehető legkisebb mértékben bántsuk meg a párunkat. Az érzelmi sérülés persze elkerülhetetlen, de sokat tehetünk azért, hogy a lehető legkisebb fájdalmat okozzuk.
Tippek, hogy a lehető legkevésbé bántsuk meg párunkat a szakítás során
1. Ne tartsunk távolságot: amikor valaki elhatározza, hogy véget vet a kapcsolatának, gyakran elkezdi kerülni a párját, távolságot tart, pedig az nem igazságos a másikkal szemben. Fontos, hogy őszintén beszéljünk az érzéseinkről, hogy mi játszódik le bennünk, így nem éri partnerünket teljesen váratlanul és kiszolgáltatottan a szakítás.
2. Gondoljuk végig az okokat: amikor szakításra kerül a sor, akkor a párunk nem biztos, hogy egyetért ezzel a döntéssel. Szilárd elhatározás kell hozzá, hogy kitartsunk a döntésünk mellett, viszont ehhez elengedhetetlen, hogy emlékezzünk az okokra. Érdemes ezeket szakítás előtt végig gondolni, és persze a nagy beszélgetés közben is fejben tartani.
3. Ne mutassunk bizonytalanságot: legyünk erősek, és tartsunk kis a döntésünk mellett, még akkor is ha fájdalmas. Ha bizonytalankodunk, és ezt a párunk is látja, akkor meggyőzhet minket a folytatásról, a vége pedig egy se veled, se nélküled kapcsolat lesz, ami mindekét fél számára megterhelő lesz érzelmileg, a szakítás pedig elkerülhetetlen. De minél tovább tart, annál fájdalmasabb.
4. Ne vádaskodjunk: attól, hogy a párod viselkedése a szakítás oka, még nem szabad feleslegesen vádaskodni, megalázni a másikat. Ez önértékelési problémákhoz, önbizalomhiányhoz, merevedési zavarhoz, de akár depresszióhoz is vezethet. Próbáljunk meg minél békésebben szétválni, nem pedig a felelősökre ujjal mutogatni.
