Sok dolgot akár még érdemes is lehet használtan beszerezni, de a fekhely nem igazán tartozik ezek közé. Lássuk, hogy miért nem ajánlatos arra bújni, amin korábban más pihent, és miért érdemes inkább gyűjteni egy vadonatújra!

Ne osztozzon!

Vannak bizonyos dolgok, amiken az ember nem szeret osztozkodni. Ilyen például a fogkefe vagy a fésű, ezeket egy idő után kidobjuk a kukába. Az emberek azonban a matracokat, mivel nagyobb értékű tárgyak, jobban sajnálnak kivágni. Az emberek jellemzően vagy akkor válnak meg az ágybetéteiktől, amikor nagyobb vagy kisebb ágyra cserélik a jelenlegit, vagy már katasztrofális a matrac állapota. Ha feltételezzük, hogy nincs ramaty állapotban, akkor is felmerül a kérdés, hogy „Én tényleg rá akarok arra feküdni, ahol évekig a barátom/szomszédom/ismerősöm aludt?” A legtöbb esetben nem a válasz, az okok pedig érthetőek.
Túl azon, hogy nem túl szívderítő ez a gondolat, még más problémák is vannak a használt matracokkal, amik sokkal súlyosabbak.

Gondok a használt darabokkal

A matrac akarva-akaratlanul is felveszi a gazdája alakját, és a kialakítása megfelelő a tulajdonosnak, ám ha új gazdája lesz, akkor annak már kevésbé fog tetszeni. Természetesen mindenhez hozzá lehet szokni, és valószínűleg a matrac idővel átalakulna a mi igényeinknek megfelelően, de elképzelhető, hogy bizonyos (számunkra kellemetlen) süppedéseket nem lehet már helyrehozni. Ennek az eredménye akár hátfájás is lehet.
A másik nagy baj a használt ágybetéttel az, hogy nem tudjuk, milyen problémája volt az előző tulajdonosnak. Hiába a lepedő meg a párna, a különféle szabad szemmel nem vagy alig látható rovarok megtelepedhettek benne, vagy más kórokozók, amikről nincs tudomásunk.
Érdemes lehet tehát újat vásárolni, ne sajnáljuk rá a pénzt!