Teljesen mindegy, hogy rutinos munkakeresők vagyunk-e vagy teljesen új számunkra ez a világ, egyvalami tény: minden állásinterjúra fel kell készülni. Ez jelenthet egyrészt lelki felkészülést, némi önbizalomtréninget éppúgy, mint egyfajta tanulási folyamatot.

Rap-re fel!

A lelki felkészülés kiemelten fontos a pályakezdőknél, akiknek soha nem volt részük ilyen élményben, de talán ennél is fontosabb a régóta állás nélkül élők esetében, akik kezdik elveszíteni a reményt és a hitüket önmagukban. A legfrissebb pszichológiai kutatások szerint a rap zene hallgatása nagymértékben megnöveli az önmagunkba vetett hitet, de ha ezt a stílust teljes mértékben képtelenek vagyunk hallgatni, akkor jöhet bármi, amiben sok a basszus. Nincs tehát más dolgunk, mint elővenni a fülest és néhány szó szerint ütős számmal felturbózni hozzáállásunkat.

Olvasni, olvasni, olvasni

Meglehet, a szakmánkról mindent tudunk, de ez alapvető elvárás egy állásinterjún – ha mi is vagyunk a szakma legjobbjai, ezt néhány percben nem fogjuk tudni bebizonyítani. Éppen ezért érdemes minél többet megtudni a cégről, ahova jelentkeztünk. Nézzünk utána tevékenységi körének, történetének, ha olyan a munkakörünk, akkor akár az elődeink által végzett munkának. Ha szóba kerülnek, ne becsméreljük azokat, akiknek a helyére kerülünk: ismerjük el az érdemeiket, de mindig legyen ötletünk, mi hogyan csinálnánk másképpen.
A legfontosabb mégis az, hogy ismerjük annyira a céget, hogy tudjunk kérdéseket feltenni, ha erre lehetőséget kapunk. Ha az interjúztatóval párbeszédet folytatunk, tehát ha menet közben is kérdezünk, nem baj, ha nem marad semmi a tarsolyunkban. Ezzel szemben, ha menet közben csak okosan, nagyokat hallgatva bólogattunk, akkor a végén, mikor erre lehetőségünk van, mindig kérdezzünk, ellenkező esetben érdektelennek tűnhetünk.