Éveken át a magyar ingatlanpiac egyik óriási dilemmája volt, hogy melyik éri meg jobban a családoknak: éveken át albérletre költeni, és fizetni a semmiért, vagy lakáshitelt felvenni és abból megvásárolni egy saját kis fészket. Volt időszak, amikor a jó választás egyértelműen az albérlet volt, hiszen a hitelek törlesztő-részletei elképesztően magasak voltak, ellenben az utóbbi években olyan jelentős változások történtek ezen a téren, amelyek alapjaiban formálták át a piacot.
Már néhány évvel ezelőtt érezhető volt, hogy a két véglet közötti árrés csökken, és az ingatlanpiac számított rá, de ma már kijelenthető, hogy az évtizedeken át tartó tendencia megdőlt: ma már majdnem ugyanúgy megéri a lakáshitel törlesztését fizetni havonta, mint albérletre költeni. Ez a gyakorlatban akár milliós különbségeket is jelenthet a saját lakás vásárlásának javára, így érdemes alaposan megfontolni, hogy inkább más zsebébe tömködjük a pénzünket, vagy a saját lakásunkért dolgozunk, amit úgy formálunk, ahogyan csak szeretnénk.

Csak hosszú távra

Nyilvánvaló és bizonyára mindenki számára egyértelmű, hogy a lakáshitel felvétele csak és kizárólag abban az esetben jelent megoldást, ha nem egy-két évig – például egy egyetem elvégzésének idejére –, hanem mondjuk hosszabb távon szeretnénk magunknak lakást venni, így például 15-20 év múlva is ugyanott képzeljük el a jövőnket. Az utóbbi években ugyanis olyan változások mentek végbe a hitelpiacon, amelyek a jelenlegi árakat, elképesztő magasságokba emelkedett bérleti díjakat és hitelkamatokat figyelembe véve azt eredményezték, hogy manapság már sokkal jobban megéri lakáshitelt felvenni, és az albérlet költségeit oda fizetni, mint minden hónapban a bérleti díjat fizetni valaki másnak csak azért, hogy végül semmink se maradjon.
Ha szeretnénk számításokat végezni a témában, legalább egy 10 éves időintervallumot kell figyelembe vennünk! Ebben a ciklusban kell szembeállítanunk egymással a felvett lakáshitel törlesztő-részleteit a bérleti díjakkal. A rezsiköltséget felesleges számításba venni, és azzal bonyolítani a képletet, hiszen az mindkét esetben fennálló kiadás.

Vegyünk egy konkrét példát

Végezzünk el egy gyors számítást egy konkrét példával, hogy nyomatékosítani tudjuk a fentiekben határozottan kijelentett állításokat. Vegyünk egy budapesti, átlagos 45 négyzetméteres használt lakást, amelyet 20 millió forintért meg tudunk vásárolni. Egy ekkora lakásnak a bérleti díja havonta manapság 120 ezer forint Budapest jobb régióiban. Ha ezt a lakást meg akarjuk vásárolni, és tegyük fel, hogy van 11 millió forintnyi megtakarításunk – tehát a lakás árának mintegy 60 százaléka –, és felveszünk hozzá még 9 milliót, átlagos, 5 százalék körüli THM-mel a fentebb meghatározott 10 évre, akkor az azt jelenti, hogy havonta körülbelül 85 ezer forintnak megfelelő összeget kell fizetnünk a banknak.
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy lakáshitel felvétele mellett nem csak, hogy 30-40 ezer forinttal kevesebbet kell kifizetnünk ugyanazért a házért, hanem ezen túlmenően 10 év múlva lesz egy saját otthonunk, ami mindig érték marad, és akár befektetésként is tekinthetünk rá. Ha albérlettel számolunk, akkor 10 év leforgása alatt több mint 12 millió forintot fizetünk ki a bérlőnknek, ezt a pénzt pedig konkrétan kidobtuk az ablakon, hiszen semmit sem tudunk felmutatni belőle, csak azt biztosítottuk vele, hogy néhány éven keresztül tudtunk hol lakni családunkkal, de saját otthonunk továbbra sincs.